Login Form




Welcome to the Frontpage
Zsil völgye PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2011. július 06. szerda, 18:38

Zsil-völgye- a petrozsényi medence, Románia DNy-i, Hunyad megye D-i részén, a Két Zsil folyása mentén, 600 m tengerszint fölötti magasságban helyezkedik el. Fölötte hegyek: Keleten a Páring, ÉK-en a Sureanu, É-on és Ny-on a Retyezát, D-en a Vulkán. A medencén a Nyugati és a Keleti Zsil folyik át.

A nyugati Zsil hossza 51 km, átfolyási területe 534 km2. A Kis Retyezát, Skorota vidékéről 1760 m magasságból ered és felső szakaszán a medréből gyakran eltűnik a víz. Az Oslea-Vulkán (jobbról) és Retyezát (balról) hegységek között folyik és nagyon sok mellékpatak bővíti. Délről, a Vulkán hegység felől, a Zsideanu, Urszu, Valea Boului, Garbovu, Rosztoveanu, Valea de Pesti, Balomir, Tuszu, Braia, Szohodol, Baleja, Morisoara, Ungurului; északról, a Retyezát hegység felől, a Buta, Lazaru, Bilugu, Toplica, Valea de Brazi, Szterminosz, Mierleasa, Mierlasi, Krividia, Aninoszu patakok folynak a Nyugati Zsilbe.

A Keleti Zsil hossza 28 km, medencéje 479 km2, forrása pedig a Páring és Sureanu között található, a Sureanu csúcstól délre. A két hegység között folyik. A Sureanu hegység felől a Voievodul, Bilele, Raszcoala, Taia, míg a Páring hegység felől a Szterminosz, Csimpa, Giorganu, Zsiec, MAleja patakok folynak a Keleti Zsilbe.

A patakok mentén erdei utak vannak és majdnem mindenhol gyönyörű tájat, szorosokat, sziklákat, vízeséseket, barlangokat találhatunk.

A két Zsil Livezeny közelében találkozik és D-i irányba folyik a Páring és Vulkán hegységek között, Oltenia felé, 30km hosszú gyönyörű Szurduk völgyben.

A két Zsil mentén helyezkedik el a 45 km hosszú medence. Az út, a főutca, maholnap összefüggő lakótelepek között vezet. Keletről- Nyugatra a lakótelepülések így következnek: Csimpa bánya, Lónyabánya, Petrilla, Zsiec, Dilzsabánya, Petrozsény, Livezeny, Barbatyéniszkrony, Iszkronybánya, Alsó-Barbatyén, Aninosza, Zsilkorojesd, Vulkán, Zsilparoseny, Lupény, Felső Barbatyén, Urikány, Kimpu lui Neag.

Az egész Zsil-völgye egy rendhagyó kisváros, 45 kilométeres lakótelep láncolat, 140 ezer lakossal.

A medencét jelenleg két irányból lehet megközelíteni. Keletről a Banyica-i hágon a Retyezát és Sureanu kegyek között, valamint Délről a Zsil-mentén a gyönyörű Szurduk völgyben a Páring és Vulkán hegységek között. Mindkét útvonalon autóút (66) és vasút halad át.

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 15. hétfő, 15:27
 

Online

Oldalainkat 5 vendég böngészi

Advertisement

Featured Links:
Időjárás
Élő időjárás jelentés Zsil völgyében.
Más linkek
Más linkek Zsil völgyéről.

Newsflash

A Petrozsény-i medence a XVII-XVIII-ik századokban népesült be és akkor jöttek létre a medence helységei is.Az elején a lakosok zsilvidékieknek nevezték magukat és csak az osztrák uralom idején,miután megkezdödött a szén bányászata,kezdték az itt levő lakosságot momorlányoknak nevezni.A betelepitett lakosok csodálták az itt levő lakosság arhaikus életmódját,és szinte a dákok utódainak tekintették őket.Egyesek szerint ,a momorlány szó a magyar maradványból származik.

Napjainkban,a momorlányok egy kis közösséget képeznek a Petrozsény-i medencében és számuk 15.OOO-2O.OOO lakosból áll.Sokáig a bányászat megkezdése után is,régi hagyományaik szerint éltek,elég elszigetelten a betelepitett bányász lakosságtól.

Házaikat fenyőgerendákból épitették,melyeket kőalapra helyezték,a ház alatt lévén a pince.A lakás általában két helységből állt,elöttük volt a tornác.A házak fedele fenyőzsindelyből készült.Az udvarban voltak a kamara,nyárikonyha és az istáló,melyek bezárták az udvart és mint egy kicsi vár védték a gazdaságot.

A falun kivül volt a kalyiba,egy kicsi egy helységből álló épület és mellette egy istáló.Ide mennek még napjainkban is a momorlányok állattaikkal tavasszal,mielött kiviszik őket a havasra,nyáron mikor csinálják a szénát és ősszel mikor lehozzák a havasrol az állatokat.Gyakran a kalyiba mellett egy kis kertet is csinálnak,ahová zöldségféléket vetnek,amit a kalyibában töltött idő alatt használnak.

Május második felében a juhokkal felmennek a havasra,ahol esztenák várják őket.Az esztenák egy két helységből állnak,Az egyik helységben van a tűzhely ahol a túrot,sajtot készitik,a füst pedig a tető alatti résen hagyja el a helységet.A juhászok életében az egyik várt és nagyon fontos esemény,a juhok tejmennyiségének mérése.Mindegyik család a nyár folyamán,a túrot a juhaiktól fejt tejmennyiség szerint kapja.Sajnos az utobbi időben az állattenyésztés vesztett jelentöségéből és természetesen az esztenák nagy része tönkrement.Ennek ellenére épült egy pár modern esztena is,amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlödéséhez,ugy a szállás mint az étkezés szempontjából.

A momorlányok közösségében napjainkig megmaradtak egyes érdekes szokások.

A momorlányok halottaikat sokáig a házuk melletti kertben temették.A legények halálákor szokás hogy egy fenyőfát helyezzenek a sir bal oldalára,amit a halott legény barátai hoznak bizonyos szertartással.

A medence hegyeit járva gyakran találkozunk a „kőemberekkel”,embermagasságú egymásra tett kővekkel.Ezeknek a „kőembereknek”,több magyarázata van.A kertekben a madarak ijesztése.Mint határkővek a kaszálok között és mint juhászturistajelzések.

Egy napjainkig megörzött szokás,amelyik összegyűjti a momorlányközösséget a „nedeják”,amelyeket tavasszal és nyáron tartanak a falvakban vagy egyes magasabb tájakon.Ezeken az ünnepeken,melyeket bizonyos vallásos ünnepeken tartanak,énekelnek,táncolnak és bizonyos helyi hagyományos ételeket szolgálnak fel.Napjainkban ez a hagyományos esemény is hozzájárulhat a turizmus fejlödéséhez